Jelenlegi hely

Az épületburok szigetelése

Az épületburok szigeteléséből adódó energia megtakarítási lehetőség legfőképpen a transzmissziós veszteségek és a kapcsolódó fűtési energiaigény csökkenésének köszönhető.

Többszintes épületek esetén a leginkább a homlokzatok felelősek a veszteségekért, míg alacsony épületeknél a tető és a földszinti, illetve pinceszinti padló szerepe is jelentősebbé válik.

Utólagos hőszigeteléssel nemcsak a síkfelületek hőátadása csökken, hanem a hőhidak (szerkezeti csatlakozások elemeknél, ablakkereteknél, falsarkoknál, stb.) hatása is nagymértékben mérséklődik. Az épület típusától függően ez utóbbi nagymértékben lehet felelős az összveszteség egy komoly részéért. Panelházak vizsgálatánál kimutatták, hogy utólagos hőszigetelés alkalmazásával kb. 24% megtakarítás lenne elérhető, amelynek több mint a fele a hőhidaknál fellépő veszteségek csökkenéséből ered. Más típusú épületeknél a hőhidak vesztesége kevésbé jelentős. Az utólagos szigetelés másik hatása a rövidebbé váló fűtési időszak, amely tovább növeli az energia-megtakarítás lehetőségét.

 

Különböző intézkedésekkel elért energia-megtakarítás (hat megvizsgált panelház átlaga) – hőszigetelt burok, abszolút megtakarítás

 

Az épületek energiahatékonyságáról szóló EU irányelv (EPDB) és az erre épülő magyar miniszteri rendelet szerint csupán az 1000 m2-t elérő hasznos alapterületű épületek lényeges felújítása esetén kell betartani az energetikai minimum követelményeket. “Lényegesnek” akkor tekinthető egy felújítás, ha az intézkedések költsége meghaladja az épület értékének (ingatlanérték nélkül vett) 25%-át. Ezt a vonatkozó 7/2006 TNM rendelet kiegészíti azzal, hogy “ amennyiben az intézkedések az épület burkának és/vagy épületgépészeti rendszereinek korszerűsítését célozzák ”.

 

Különböző épületszerkezetek utólagos szigetelése

A különböző épületelemek utólagos szigetelése (falak, pince, tető, stb.) különböző technológiát igényel és mindegyik esetet más műszaki korlátok és pénzügyi mutatók jellemeznek.

  • Külső falak: legkedvezőbb megoldás a falszerkezet külső hőszigetelése. A felület burkolata általában vékony, hálóerősítésű vakolatréteg. Homlokzati védőburkolat (pl. tégla, kerámialap) szellőző légrésekkel kiegészítve még ennél is előnyösebb, ám költségesebb is. Néhány esetben azonban nem megoldható a homlokzat külső szigetelése. Ilyen példa a műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületek homlokzata is. Problémás lehet a külső homlokzat szigetelése abban az esetben is, ha a homlokzat erősen tagolt (nagyszámú erkély, stb.). Ilyen esetekben a belső szigetelés megoldás lehet, de fel kell mérni az intézkedéshez kapcsolódó kockázatok mértékét (lásd kockázatok). A fűtetlen tereket határoló falak hőszigetelése, pl. fűtetlen lépcsőházak esetén, kevésbé hatékony, ám adott esetben lehetséges megoldásként szóba jöhet.
  • Nyeregtető: a lehetőségek a tető állapotától függenek. A szigetelést általában a szarufák közé helyezik el belülről. A hőhídhatás kialakulását minimalizálandó ajánlott a szigetelést két rétegben felrakni úgy, hogy a második rétegben a lécek merőlegesek legyenek a szarufákra.
  • Lapostető: a megoldás az időjárásálló réteg állapotától és a tető lejtésének adottságaitól függ. A szigetelést az időjárásálló réteg alá és fölé is el lehet helyezni.
  • A tető alatti födém: amennyiben a padlásteret nem fűtik, akkor a szigetelést vízszintes síkban le lehet rakni a födémre. Ez a leggazdaságosabb megoldás, mivel az elhelyezés egyszerű, lehetőség van viszonylag olcsó anyagok felhasználására és nincsen szükség védőrétegre sem.
  • Pincefödém és árkádfödém: általában könnyen el lehet végezni az elhelyezést. A szigetelőanyagot a pince mennyezetére alulról kell rögzíteni.

 

Általában az utólagos szigetelés a legolcsóbb megoldás akkor, ha az épület adott eleme rossz állapotban van, és mindenképpen felújításra szorul. Ebben az esetben csak a szigeteléssel közvetlen kapcsolatba hozható intézkedések képezhetik részét a pénzügyi számításoknak. Mivel a szigetelőanyag ára töredéke a teljes beruházási költségnek, ezért a szigetelés ésszerű hozzávetőleges vastagsága minimum 8 cm kell, hogy legyen. A táblázatban láthatók a különböző épületi elemek ajánlott U értékei.

 

Táblázat: U értékek épület átalakításnál: előírt követelmény (csak az 1000 2 feletti épületek esetén kötelező), ajánlott szint és példa az alacsony energiafelhasználású épületek esetén

 

 

Előírt követelmény

7/2006 (V.24) miniszteri rendelet

Ajánlott normál átalakításnál

 

Példa alacsony energiafelhasználású épületre

 

Homlokzati falak

U = 0,45 W/m2K

U = 0,30 W/m2K

U = 0,15 W/m2K

Nyeregtető

U = 0,25 W/m2K

U = 0,20 W/m2K

U = 0,10 W/m2K

Lapostető

U = 0,25 W/m2K

U = 0,20 W/m2K

U = 0,10 W/m2K

Padlás födém

U = 0,30 W/m2K

U = 0,20 W/m2K

U = 0,10 W/m2K

Pince mennyezet

U = 0,50 W/m2K

U = 0,35 W/m2K

U = 0,25 W/m2K

 

 

Az utólagos szigetelés előnyei (külső szigetelés):

  • Csökken a hőhídhatás: nem történik állagkárosodás, nem alakul ki penész.
  • A lakók hőérzete javul: magasabb lesz a belső felületek hőmérséklete, így alacsonyabb lehet a léghőmérséklet.
  • A szerkezet hőtároló képessége növekszik: kisebb hőingás a belső térben (alacsonyabb nyári hőmérsékletcsúcsok), kedvezőbben hasznosítható a téli napsugárzás.
  • A teherhordó szerkezet védelme: a fagyhatás és az esővíz beszivárgás kockázata csökken. Panelházakban az acélszerkezetben lévő csatlakozási pontok korróziója nem alakul ki vagy lelassul.
  • Lehetővé válik kisebb készülékek beépítése: elegendő egy kisebb teljesítményű fűtési rendszer és kisebb méretű radiátorok is.
  • Megnövekszik az épület élettartama.
  • A felhasználók elégedettebbek lesznek.
  • Esztétikai javulás.
  • Az ingatlan piaci értéke is megnő.

 

Kockázatok:

  • A hőhídhatás megnövekedhet azoknál a különleges illesztéseknél, amelyek nehezen szigetelhetőek, pl. erkélyek födémrészeinél.
  • Egyes esetekben, legfőképpen akkor, ha nem megfelelően történt a belső szigetelés, páraeloszlási problémák léphetnek fel: páralecsapódás, állagromlás, penészképződés; azonban ezek a kockázatók elkerülhetők hozzáértő tervezés és kivitelezéssel.
  • A belső szigetelés csökkenti az épület hőigényét.

 

A komplex felújítás mellett szóló érvek:

  • Az épület elemeit egyenként is fel lehet újítani, ám a hőhídhatás lehető legkisebb szinten tartása érdekében a legjobb megoldás, ha minden elemet egyidőben látunk el utólagos szigeteléssel, vagy legalábbis gondos tervezéssel felkészülünk rá.
  • Ha az ablakokat ezzel egyidőben cseréljük le, akkor lehetővé válik azok hőhídmentes beépítése azáltal, hogy a homlokzati szigetelés rátakar a keret külső felületére.
  • A számított energia-megtakarítást csak akkor lehet elérni, ha a fűtési rendszer szabályozható és a az alacsonyabb hőszükséglethez van illesztve. Nem szabályozható fűtési rendszer esetén a felújított épület túl lesz fűtve, illetve a lakók túl gyakran fogják kinyitni az ablakokat. Amennyiben a fűtési rendszer szabályozható és az épületburok csak évek múlva kerül felújításra, akkor a fűtési rendszer újabb átalakítást igényelhet, amely többletköltséget jelent. Ugyanazt az energiamegtakarítást több munka árán és nagyobb költséggel tudjuk csak elérni, ha az intézkedések nem egyszerre és nem integrált módon történnek.

 

Ajánlott együttes intézkedések:

  • Szabályozható fűtési rendszer megvalósítása.
  • Ablakok és külső ajtók cseréje.
  • Amennyiben az eredeti fűtőtestek megmaradnak, akkor ajánlott az atmoszférikus kazán lecserélése kondenzációs rendszerűre.

 

Javaslatok a hőszigetelő rendszer alkalmazására:

  • Érdemes a komplex átalakításokat előnyben részesíteni. Azonban, amennyiben lehetőség van rá, a homlokzatok hőszigetelése előzze meg az ablakok cseréjét.
  • Az energia-megtakarítást a TNM 7/2006-os rendelete alapján végzett számításokkal kell igazolni.
  • A belső homlokzati szigetelés alkalmazásának szükségességét előzetesen igazolni kell. Csak akkor kerülhet elfogadásra, ha a szakértői számítások igazolják, hogy a szerkezeten belül nem alakul ki kondenzációs kockázat. A hőhidak hatásait kellő részletességgel kell számolni, lehetőleg végeselem módszert alkalmazó szoftverrel.

 

Forrás: KVVM

Hozo Hőszigetelés | 2151 Fót, Kossuth Lajos u. 26. | 06 27 538 905 |